Lapterjesztő Kft.

Facebook

Lapterjesztő

Cégünket 1995-ben alapítottuk, célkitűzésünk a lakosság számára ingyenes szórólapok és egyéb reklámkiadványok célba juttatása volt a Megrendelők igényeinek megfelelően – vagyis a célzott lapterjesztés biztosítása.

Friss topikok

Linkblog

Az első szórólapok. Tudjuk a múltat, hogy értékeljük a jövőt!

2011.05.06. 15:27 :: Lapterjesztő

Reklamálunk a felhangosodó tv reklámok miatt, vadászunk az akciókat hirdető szórólapokra, az újságok minden második oldalán elénk tárnak valamit, amivel „teljesebb életet élhetünk”. De tudjuk-e, hogy honnan ered mindez, milyen termékeket, márkákat ringattak korai marketing bölcsőjükben?

A hirdetés egy kommunikációs forma, melynek lényege, hogy meggyőzzük az érdeklődőket (szemlélődőket, olvasókat, hallgatókat), szimpátiát váltsunk ki adott termék, ötlet, vagy szolgáltatás iránt. A hirdetések mögött szponzorok állnak, és különböző médiákban jelennek meg, újságokban, magazinokban, rádiókban, kültéren vagy az új média valamely formájában, mint a weboldalak vagy e-mailek.

A modern hirdetés alapja a tömegtermelés, mely a 19- 20. században indult útjára. Napjainkban 500 billió dollárt költenek világszerte reklámokra. De tekintsünk a múltba, honnan is indult eme üzletág…

Az egyiptomiak papiruszra írták „Adok, veszek” hirdetéseiket, s plakátolták ki ezeket szerte az ókori Egyiptomban. Kereskedelmi hirdetéseket, politikai kampányhirdetéseket Pompeiből, és az ősi Rómából is leltek. A falfestés „hirdető technikája” az indián kőművészet, Krisztus előtt 4000 évvel született.

Ahogy anno bebifláztuk, a középkori falvak, városok lakosságának nagy része nem tudott olvasni. (A Bibliai történetek ezért jelentek meg freskóként a templomok falain.) A lakosság létszáma nőttön-nőtt, így már nem adták szájról, szájra a jó mesteremberek nevét. Nehézkessé vált a kereskedelem, új hirdetési orgánumokra volt szükség.                            

Gyümölcsöt, zöldséget szekerekről árultak, rikkancsok adták hírét hollétüknek. Akik annyira tehetősek voltak, hogy műhellyel rendelkező szakmával bírtak , kapujuk fölé cégért aggattak.

Az oktatás fejlődésével nőtt az olvasni tudók száma, így egyidejűleg terjedt a nyomtatás is, hisz szakmailag szólva nőtt a felvevőpiac. A 17. században hirdetések jelentek meg a heti újságokban. Ezen első hirdetések újságok, könyvek és gyógyszerek promóciójára szolgáltak, melyre növekvő igény volt az Európán átsöprő betegségek miatt. Habár a félreinformálás problémává lett, ami a hirdetések szabályozását vonta maga után.

1806-ből származó tradícionális kínai gyógyszer reklámja

Ahogy a gazdaság fejlődött a 19. században, az oktatás is arányosan nőtt. Az USA-ban nőtt a postai kézbesítéses hirdetések száma.

1836 Júniusában egy francia orgánum, a La Presse volt az első újság, ami fizetett hirdetést tartalmazott, kedvezményes áron árulták, ami olvasószám növekedését eredményezett. 1840 körül Volney B. Palmer alapozta meg a modern hirdetések politikát Philadelphiában. A módszere az volt, hogy nagy felületeket vett meg különböző újságokban, kedvezményes áron. Majd kisebb-nagyobb felületekre tagoltan újraértékesítette őket, természetesen drágábban.

A helyzet a 19. század végén változott meg, mikor az Ayer & Son hirdetési ügynökség megalakult. Ayer és fia levezényelték a komplett hirdetési kampányt ügyfeleiknek, a tervezést, a szövegezést, a kreatívot. Így 1900-ra megszületett a hirdetés, mint önálló foglalkozásokat szülő iparág.

Eközben Európában, Franciaországban Charles- Louis Havas volt a szakma úttörője, olyan fogalmakat honosítva meg, mint az ügynöki jutalék.

A századfordulón nem volt túl sok karrierlehetőségük a nőknek, a reklámipar üdítő kivételként volt jelen. Sőt, valójában az első amerikai hirdetések egyikét, ami „szexuális felhanggal” árult egy terméket, egy nő alkotta meg- egy szappan számára. Habár a téma mostanság mindennapos, a korszellemben frivol hirdetés így szólt ” A bőr, amit szeretsz megérinteni.”

 1895-ből származó fogyókúrás szer reklámja.

Az 1920-as évek elején terjedtek el a rádiók. A szponzoráció gyakorlata népszerűsödött, vagyis minden önálló rádióprogram előtt, után bemondták, hogy ki támogatta a rovatot. A rádióállomás tulajdonosok hamarosan rájöttek, hogy a pénzzé tudják tenni a szponzorációs jogokat…

Ezt a gyakorlati tételt átvitték a televíziózásba is, az 1940-50-es években. Időintervallumokat lehetett vásárolni a műsorok között, azaz reklámblokkokat.

 

1930-ból származó rádióadás hirdetés, melyet a Milky Way szponzorált.

A hirtelen jött technikai fejlődés sodrásában Holdra léptünk, és ugyanebben az évben, 1969-ben az USA Hadügyminisztériuma telefonvonalon egy kísérleti jellegű, csomagkapcsolt hálózatot hozott létre.. Az internet megjelenésével új marketing piacok nyíltak meg, ez az úgynevezett dot-com bumm.

És mindez pár ezer év alatt..

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lapterjeszto.blog.hu/api/trackback/id/tr72882442

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.